fbpx

Az elektromos motorkerékpárok és robogók mostanra állandó résztvevői a mindennapi közlekedésnek. Az új technika számos új alkatrészt és fogalmat is hozott magával, melyeket az ElektroBiker munkatársai segítségével igyekszünk mindenki számára érthetővé tenni. Az előző két részben kiveséztük az akkumulátorokat, most az elektromos motorkerékpárok töltési lehetőségeit vesszük sorra.

Az elektromos járművekkel kapcsolatosan a második leggyakrabban feltett kérdés, hogy „Mennyi idő feltölteni?”. Erre sokszor nehéz pontos választ adni, hiszen több tényezőtől is függ. Például attól, hogy az akkumulátor mennyire van lemerítve. A gyártók általában a teljes, vagyis a 0% és a 100% töltöttségi szint közötti időigényt szokták megadni. Emiatt a gyakorlatban többnyire rövidebb időre van szükség, hiszen amikor megérkezünk a töltési helyre, rendszerint azért marad valamennyi az akkumulátorcsomagban.

 

A töltés sebességét a legtöbb motorkerékpárnál a töltő teljesítménye és az akkupakk kapacitásának viszonya határozza meg. A legtöbb kétkerekű esetében a háztartási konnektor áramkörének terhelhetősége a szűk keresztmetszet, vagyis alatta marad a dugaszolóaljzatból felvehető teljesítményhatárnak. A legkisebb robogók töltői általában 500-700 watt teljesítményigényűek, a nagyobb társaik pedig 1-2 kW teljesítménnyel terhelik a helyi hálózatot.

A töltési idő jó közelítéssel becsülhető az akkumulátorkapacitás és a töltőteljesítmény hányadosaként. Pl. egy Surron Light Bee 1920 Wh-s akkuját a gyári 600 W-os töltővel nulláról feltölteni kb. 3 óra. A matek: 1920 Wh/600 W = 3,2 h Míg a kisebb motorok töltői általában egy különálló tápegység formájában kívülről csatlakoztathatók, addig a nagyobb társaiknál rendszerint beépítik a járműbe.

 

 

A kívülről csatlakoztatható töltők a töltési tempó tekintetében két szempontból vannak hátrányban a komolyabb kategóriában megtalálható egységekkel szemben. Az egyik a viszonylag kicsi méretük (és ezzel teljesítményük), ami egyértelműen az alacsonyabb gyártási költség következménye. A másik a csatlakozójuk áramterhelhetősége. A motorhoz csatlakozó végükön az elektromos csatlakozásnak a teljes töltés alatt megbízhatóan kell bírnia a töltőáramot.

A beépített töltőknél ez a korlátozás kevésbé áll fenn, mert nem kell hozzáférhető helyen, könnyen bontható csatlakozási pontot kialakítani. Emiatt aztán nemcsak megbízhatóbbak, de nagyobb töltési áram vezethető át rajtuk. A korszerű lítiumakkumulátorokat technikailag szinte kivétel és kompromisszum nélkül fel lehet tölteni 2-3 óra alatt, még teljesen lemerült állapotból is. A korlátok a fent említett okokból következnek, de ezek mellett megemlíthetjük még a töltők fizikai méretét és súlyát is. Az utóbbi két tényező egyáltalán nem elhanyagolható a tömeg- és méretkritikus motorok és robogók esetében. Lehet-e tölteni az elektromos robogókat és motorkerékpárokat a közterületeken található, villanyautókhoz kialakított töltőoszlopok segítségével? A válasz az, hogy közvetlenül nem.

A legtöbb gyártó ugyanis nem az autóknál megszokott szabványt használja a töltők tápellátásához, hanem a már említett háztartásokból ismert villás dugókat. A kettő között nincs szabványban rögzített átjárhatóság. Egyes felső kategóriás gyártók rendelkeznek Type 1 vagy Type 2 szabványú töltési megoldással, de ezekhez rendszerint komolyabb töltési teljesítmény is társul, amit az otthoni háztartási áramkörök amúgy sem bírnának. Példaként említhetjük a Zero Charge Tank technológiáját, ahol egy 6,6 kW teljesítményű gyorstöltőt (is) cipelünk magunkkal a fedélzeten. Ez például 1 fázisról működik, és 32 amper kell hozzá. Összegzésül megállapítható, hogy az elektromos kétkerekűek töltése másnap reggelre biztosan befejeződő folyamatnak tekinthető. Sok futár használja az ElektroBiker motorjait, mivel – az elektromos modellek sok egyéb előnye mellett – a csereakkumulátorokkal megoldhatóvá válik a szinte szünet nélküli munka.

Míg az egyik garnitúrával az utakat járják, addig a másik töltődik. Megéri-e elektromos robogót, illetve motorkerékpárt vásárolni? Erre a kérdésre egy konkrét, életszerű felhasználást modellező példán keresztül szeretnénk megadni a választ. Tesztünkben a Silence S01 típusú robogót és annak fogyasztását vettük alapul egynapi agglomerációs ingázási felhasználás során. A kapott eredményt egy hasonló kategóriájú benzinessel hasonlítjuk össze, ilyen pl. a Yamaha XMAX125 vagy a Honda Forza 125. Mindegyik rendszámos, az A1 kategóriába tartozik, bár az elektromos robogó menetdinamikája meghaladja a legtöbb 125 köbcentiméter lökettérfogatú, korszerű modell képességeit.

Mérésünk során a Silence S01 a lakóhelytől a munkahelyig egy irányban 53 km-t tett meg, ez alatt 47%-nyi akkukapacitást használt el. Ez napi szinten 106 km távolságot jelent vegyes használatban, nagyjából fele országúton, a másik fele pedig városon belül. Használat során dinamikus közlekedéssel, Sport módban haladva mértünk fogyasztást, hogy minél életszerűbb képet alkothassunk a valós felhasználásról. A vegyes használat országúton 80-85 km/h sebességet jelentett, városban pedig a közlekedés dinamikáját tartva, lámpánál elsőként elindulva haladt a jármű. A tesztre ősszel, már hűvösebb időben, 75 kg-os vezetővel került sor. Mért adataink alapján a robogó 4,4 kWh villamos energiát fogyasztott a konnektorból 100 km-es távra vonatkoztatva, ami 167,2 Ftba kerül.

Ebben már benne vannak a töltő és a töltési folyamat hatásfokából adódó apróbb veszteségek is. Ezen kívül tartalmazza a Silence elektromos robogók különleges szolgáltatása, az akkumulátorfűtés többletfogyasztását is. Mivel szeptember végén már hűvösebbek az éjszakák, ezért az akkupakknak fűtenie kellett magát a garázsban, hogy tartani tudja az ideális, 25 °C-os saját hőmérsékletét. Ezt az állapotot a teljes éjszakai töltés alatt fenntartotta. A mindennapok során tapasztalt fogyasztási értéket alapul véve készítettünk egy megtérülési kalkulációt, melyben a Silence S01-et összevetettük benzines kategóriatársával.

A számítás során figyelembe vettük a vételárakat, valamint az évek során adódó üzemeltetési költségeket és az aktuális, 2021. őszi benzinárakat. A példánkban évi 10 ezer kilométeres futásteljesítményt veszünk alapul, ami átlagosnak mondható, ha valaki napi szinten használja a robogót bejárásra, közlekedésre. Az ábrán jól látszik, hogy a benzines versenytárshoz képest a harmadik évet követően megtérülhet, négy év után pedig már jól látható előnybe kerülhetünk az elektromossal.

Az idő előrehaladtával egyre hálásabb számokat mutat a képlet. Felhasználóként fontos átgondolni, hogy milyen célra szeretnénk használni a járművet, és ennek tükrében észszerű döntés-e egy elektromos robogó vásárlása. Sejthető, hogy a jövőben tapasztalható üzemanyag-, illetve energiaárak változásával egyre nagyobb teret nyernek ezek a közlekedési alternatívák. Mindehhez hozzáadódik még a felhasználói élmény, ami a villanymotorok rendkívül kellemes fordulatszám-nyomaték karakterisztikájából és a csendesebb, egyszerűbb, gondtalanabb használatból adódik.